Teljesen egyetértek ezzel a kijelentéssel, viszont több szemszögből is lehet ezt értelmezni. Azért látjuk meg a másikban a jót vagy a rosszat, mert éppen azt keressük, vagy hiányoljuk saját magunkból vagy azért, hogy piszkálni tudjuk a másikat? Érdekes és elgondolkodtató s egyben.  

Lehet szó barátokról, ismerősökről, partnerünkről vagy akár egy idegenről, aki épp az utcán sétál, biztosan mindenkire rá tudnák mondani egy negatív jelzőt, szinte azonnal. De miért? Miért a rossz oldalát akarjuk látni egy embernek? Miért nem inkább a jót, a szerethető tulajdonságait keressük benne?

Ahogy a kijelentés is utal rá, azért van ez a fajta negatív, pesszimista hozzáállás kialakulva az embertársaink iránt, mert valamiért irigyeljük őt, ezért keresünk bennük valami rossz, negatív tulajdonságot, amiért utálni lehet, így már sokkal jobban érezzük magunkat.

Vagyis, hogyha bármilyen véleményt is szeretnénk kialakítani valakiről, akkor többnyire azt fogjuk rá mondani, hogy ócska, nem néz jól ki, túlöltözött, és még sorolhatnám. Mindez azért, mert nincs önbizalmunk. Valójában azt gondoljuk, hogy a másik igenis jól néz ki, jól öltözött, rendezett külsejű, sőt szebbnek látjuk saját magunknál. Ennek következtében megjelenik az irigység és ok nélkül kezdjük el kritizálni a másikat.